Egész életedben egy dolog lesz, ami mindig kitart melletted: az árnyékod. Annyi minden dolog történik az életben. Jó, rossz. De az ember valahogy elfelejt beszámolókat tenni róla. A jódologról talán azért, mert a nagy izgalom közepette az ember mindenről elfelejtkezik, és csak azon van, hogy most milyen mennyei minden. Nem foglalkozik semmivel, csak az adott dologgal. Ha rossz történik, annyira az önsajnálat gödrébe kerül az illető, hogy mindentől el megy a kedve. Egyszerűen, leül, és gondolkozik. Hogy valyon mit kelett volna jobban tennie. Abba viszont nem gondol bele, hogy talán nem ő a hibás. Minden fájdalmat magába akar tuszkolni, hogy a másik illetőnek ne is fájjon semmi. Igy van ez. Aki csak él, ezt érezheti.
~Az emberek azt mondják, mikor egy ajtó bezárul, kinyilik egy másik.
Én nem igy gondolom. Az a megszokott érzés, hogy van valaki meletted. Veled is marad, mert legjobb barátnők vagytok. Megbizol benne, nem kételkedhetsz a szavaiban. Na az nagy fájdalom. Mikor nem tudod elhinni, hogy minden ami eddig volt, mind csak egy illúzió. Mert tegnap még volt valaki melettem, ma már nincs.
Előbb vagy utóbb mindenki megbánt majd téged; neked kell eldönteni, hogy ki az, aki megérdemli, hogy szenvedj miatta
|